Összeállította: DROZDIK Orsolya
SÉTÁLÓ AGYAK
A kötet nyitó darabja annak a sorozatnak, amellyel a kiadó a
kortárs feminista nézeteket kívánja bemutatni. Jelen kötet a
posztmodern irányzatok közül a "fallocentrikus nyelv"
kritikusainak tanulmányait tartalmazza. A kötet összeállítója a
feminista képzőművész, Drozdik Orsolya, aki művészi munkája
során ütközött az önkifejezés nehézségeibe, mert úgy találta,
hogy kultúránk a férfivágy kultúrája, és az "univerzális
humanizmus fallocentrikus nyelve ellenáll annak, hogy valódi
lényét kifejezze". A "női diskurzus" nyelvének keresése, az
egyoldalú férfinyelv kritikája a témái a tett tanulmányainak.
Az indiai származású, Amerikában élő Gayatry Chakravorty
Spivak, aki mellesleg úgy érzi, hogy indiai kasztjához való
kötődése még mindig erősebb, mint amit az jelent, hogy "egy
jelentéktelen tudományág képviselője az Egyesült Államokban",
bonyolult nyelvezettel próbálja igazolni - a posztkultúra férfi
képviselőivel, Derridával, Lacannal, sőt Nietzschével vitába
szállva is -, hogy az európai kultúra férficentrikus
beágyazottsága még legjobb szándékú képviselőit is arra ítéli,
hogy a nőt második nemnek tekintse. A nyelvfilozófia jelölő-jelölt
kategóriáinak posztmodern értelmezői sorába tartozik
Luce Irigaray, aki a férfi és női verbalizmus ("diskurzus")
különbségét ezen a vonalon elemzi, állítva, hogy amint a
férfiuralom a társadalomban megszilárdult, a nyelvet is
átalakította. "Rá kell világítani, hogy a spirituális
leszármazás ekként végbement átalakulásával" - mármint, hogy a
női leszármazás elsőbbségét a férfi leszármazás elsőbbsége
vette át - "a gazdaságtan diskurzusának mind a stílusa, mind a
minősége megváltozott". Mary Ann Doane szerint a tudományos
fantasztikus filmek mechanikus figuráinak többségét nők
alkotják. Ők ugyanis, akik a "tökéletes gép modelljét"
megtestesíthetik, mivel "az anya a bizonyosra kódolt,
közvetlenül megismerhető, míg az apának a reprodukcióban
betöltött szerepe kétséges, az érzékek tanúsága alapján nem
igazolható (ezért kell az apai név jogi érvényesítése)". Lévi-Straussnak
a "mentális struktúrákra" vonatkozó elméletét - mely
szerint a történelemben e struktúrák változatlanok - teszi
kritika tárgyává Evelyn Reed, mondván, e szerint a felfogás
szerint örök idők óta létező férfiuralmi társadalom képzelhető
csak el. Ezért ferdíti el Morgan "kereszt-unokatestvér"
intézményét Lévi-Strauss, mert az éppen az anyajogú társadalmat
igazolja.
|