Michael DUMMETT
A METAFIZIKA LOGIKAI ALAPJAI
Dummett az angolszász analitikus filozófia világszerte ismert, immáron
klasszikus képviselője. Ahhoz az irányzathoz tartozik tehát, amely
"hőskorában", a Bécsi Kör idején határozottan értelmetlennek tekintette a
klasszikus filozófia, mindenekelőtt a metafizika kérdéseit is, válaszait is
(van-e Isten?; halhatatlan-e a lélek?; van-e szabad akarat? stb.). E hőskor
óta az analitikus filozófiában jelentős fordulatok sora következett be.
Dummett maga már úgy véli, hogy a metafizika kérdései nemcsak értelmes, de
egyenesen megkerülhetetlen problémák. Ahhoz azonban, hogy
megválaszolhatók legyenek, a filozófiának még számos előzetes kérdéssel
kell szembenéznie. E válaszok természetesen nem megelőlegezhetők.
Mindenekelőtt azokat az eszközöket kell megtalálni, használhatóvá tenni,
amelyek segítségével a kérdések pontosan megfogalmazhatók, úgy tehetők fel,
hogy a válaszok is a megoldás valamiféle reményét nyújtsák. Az eszközök
közül a szerző a logikaiakat tekinti legfontosabbaknak. Könyve, amely
először 1991-ben jelent meg - de jóval korábbi előadásokra megy vissza -,
a metafizikai problémák tárgyalásához alkalmas logikai modelleket
vizsgálja. Pontosabban nem is annyira csak logikai, hanem az ezektől
elválaszthatatlan jelentéselméleti problematika foglalkoztatja. Ám nemcsak
a nyelvi, szemantikai jelentéselmélet, sőt elsősorban nem is az, hanem
az igazság-elméletek megannyi szemantikai problémája (függvénye-e egy
predikátum jelentése?; hogyan határozza meg az értelem a referenciát?; az
igazságfogalom nyelvi környezet stb.).
|