|
Umberto ECO
A FOUCAULT-INGA
A címben szereplő szerkezet komoly tudományos eszköz, olyan inga,
amellyel a Föld forgása roppant egyszerűen és meggyőzően bizonyítható.
Joggal került a könyv élére, hiszen Eco művének alapkérdése nagyjából
az: vajon tényleg forog-e a Föld, illetőleg miként bizonyítható
egyáltalán ez az állítás. A Föld forgása természetesen nemcsak
konkrétan, sőt elsősorban nem konkrétan értendő, hanem a lehető
legszélesebben (filozófiai) általánosságban, méghozzá többféle
megközelítésben: van-e az embernek (minden embernek) őrangyala, van-e
kitüntetett pont a Mindenségben; van-e "értelme" a világegésznek,
van-e Terv, amely a létet modellálja; van-e kapcsolat a miszticizmus,
okkultizmus, rózsakeresztes-templomos és a természettudomány között;
van-e összefüggés múlt és jelen között; van-e neve (és hány neve?)
Istennek stb? A végső titkokat feszegeti, variálja, modellálja,
generálja Eco, felhasználva a titkos tudományok hozadékát éppúgy, mint
a természettudomány téziseit, a történelmi legendákat, "titkokat" nem
kevésbé, mint a sci-fi "felfedezéseit", a szemiotika (jórészt maga
teremtette) heurisztikus módszereit, csakúgy, mint a legvaskosabb
mindennapok józan bölcsességeit. Ám a regény korántsem
filozófiai-bölcseleti-misztikus "szövegelés". Izgalmas, tudatos
történet, amelyben a végső titkok nagyon üdítően keverednek,
kapcsolódnak, vegyülnek krimiérdekességű és -jellegű sztorikkal,
maffiózós, titkosszolgálatos, szabadkőművesi "összeesküvésekkel",
szexis elmélkedésekkel és ínycsiklandó epizódokkal. |
