|
EÖTVÖS József
A regény elsősorban - a centralisták politikáját követve - a hazai
feudalizmus és központja, a nemesi vármegye elavultságát,
ellentmondásait, a haladásra gyakorolt visszahúzó hatását tárja fel.
Réty alispánné, ügyvédje, Macskaházy segítségével ellopja Tengelyi
Jónástól, a falu jegyzőjétől nemeslevelét, és néhány, az asszonynak
anyagi okokból kellemetlen iratot. Így a jegyzőt félreállítják a
megyei tisztújításon, nem tudja igazolni nemességét. Viola, a
jobbágyból lett betyár, a Tengelyi családhoz fűződő mélységes hálából
visszaszerzi a nemesi iratot, de közben önvédelemből megöli
Macskaházyt. A gyilkosság gyanúja Tengelyire terelődik. Börtönbe
zárják, és csak Viola utolsó vallomása után szabadul. Hátralevő éveit
visszavonultan, megtörten éli le. Az alispánné öngyilkos lesz, nevelt
fia, Réty Ákos elveszi a jegyző leányát. A nagybirtokos Réty család és
az őt támogató hivatalnokrendszer, a haladó gondolkodású jegyző és a
becsületes jobbágy, Viola összecsapását az író az egész feudális
rendszer kritikusaként írja le, és bár a körmondatos, bonyolult
előadásmód a mai olvasónak a regényt nem teszi olvasmányossá, a kiváló
típusalkotás és a gondolati tartalom miatt a mű múlt századi
regényirodalmunk egyik legnagyobb alkotása. A visszaélésekkel tarkított
"titkos" választás, a komédiába illő "nemesi szabadság" leírásával
Eötvös remekel. A nép mint főszereplő, eléggé extrém módon jelenik
meg, főként mint a társadalom számkivetettjei: cigány, zsidó, üldözött
betyár, lecsúszott nemes. Néhány költői szépségű képben azonban
feltűnnek a besüppedt tetejű jobbágyházak, melyek felett diadalmasan
trónol a kastély. |
