ESTERHÁZY Péter

EGY NŐ

Közel száz apró prózai - jóllehet ironizált lírával feltöltött - szkeccs alkotja Esterházy új könyvét, de a folyamatosan végigszámozott fejezeteknek mind ugyanaz a címe, mint a köteté: Egy nő. Sőt az írások első mondata is ugyanúgy szól ("Van egy nő"). A férfi beszédének variatív változatait kapjuk, amely az "egy"-ről, az egyetlen szeretett női lényről beszél, morfondíroz, akiről áradozik, akitől ámuldozik és tart.
Ez a frivolizált és jócskán erotizált férfivallomás két ige, két taszító-vonzó és egymásba átcsapó pólusú érzés köré van komponálva: szeret és gyűlöl - vagyis az "odi et amo", a klasszikus költői, szerelmi antinómia tengelye körül forgatja a mai író beszédét. A féltékenység, a rajongás, az elhagyás félelme, a vágy, a kioktatás, a megalkuvás, a kiszolgáltatottság, a félelem, az asszonyi uralkodás és a kacér kihívás és még sok-sok érzelmi motívum tematizálódik a kötet egységeiben, melyek hálószobai, konyhai, nappali, utcai, gyalogos és autós szituációk könnyed háttér-sziluettjeit is felvillantják. Miközben Esterházy a tőle megszokott könnyedséggel és a szerelmi erotika dolgainak sejtetett és néven nevező megfogalmazásaival játszadozva ábrázol mélypszichológiát, kulturális mintákat kamatoztatván futtatva szerelmi "egyperceseit" - az olvasó sejteni véli, hogy az írót a siker most sem fogja elhagyni.
Színes, élvezetes, komolyat és könnyedet vegyítő könyv ez - a személyes hangvételű, publicisztikákon is iskolázott szerző kamatoztatja benne tudását, igényesen szórakoztató művészi készséget.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez