
William FAULKNER
SZENTÉLY
1931-ben jelent meg először, tehát a korai Faulkner műve a Szentély.
Egyúttal azonban az egyik legjobb, legvitatottabb és legrejtélyesebb alkotás.
A cselekmény önmagában véve ponyvatörténet: egy jó társadalmi körökből való fiú
megszöktet egy hasonló réteghez tartozó lányt a kollégiumból.
Lerészegednek, összetörik kocsijukat. Ebből a banális történetből
azonban az irracionális borzalmak, gyilkosságok, szadista gaztettek,
árulások, hamis eskük, megerőszakolások stb. hosszú sora következik,
ezekről szól a regény. A pár ugyanis útjába kerül, hálójába bonyolódik
egy ördögien gonosz, démoni figurának, a többszörös gyilkos
Popeye-nek.
Faulkner tudatosan rájátszott a harmincas évek
Amerikájának minden giccs-műfajára: a női főszereplő, az elszöktetett
Temple Drake tipikus szűzkurva, egyúttal megesett úrilány és a "végzet
asszonya" is; ellenpárja a jóságos szajha, Ruby Lamar, aki minden
fertőben is meg tudta őrizni tisztességét, tartását. Hasonló patronoknak
látszanak a többi szereplők is, a regény mégsem olvasható ezeknek a
sugallmaknak az alapján. Mindenekelőtt társadalomkritikája miatt, aminek
egyik eszköze a stílus- és sztori-imitáció is. De ezt szolgálja Drake
útjának ábrázolása is: Drake a történet végén, miután megjárta a bűnözés
legfélelmesebb bugyrait is, visszatér osztályához, övéihez, mintha mi sem
történt volna. A társadalomkritika mellett igen figyelemreméltó a mű
lélektani síkja is: szinte dosztojevszkiji módon számol be Faulkner,
nem ugyan az egyes cselekedetek motívumairól - ezt a regénytörténet nem
is bírná el -, de azokról az ösztönökről, vágyakról, belső döntésekről,
amelyeknek a cselekedetek csak szimbólumai, jelzései. A regény igazán
fontos síkja azonban még mélyebben van: mitikus, példázatszerű, szinte
biblikus jellegű a történet. A gonoszról szól, az emberi és nem túlvilági
pokolról, az ördögiről az emberben és a társadalomban. Ez a mitológia
teljesen egyéni (semmiképp sem vallásos jellegű), mégis általános érvényű.
A regényt ez a szint, ez az értelmezés emeli a legnagyobb művek közé,
a dantei, mellville-i alkotások közelébe. - Bár - éppen az
alaptörténet "olcsósága" (Faulkner kifejezése) miatt akár a
rémtörténetek, krimik kedvelőinek is tetszhet - igazán csak a művelt,
önálló értelmezésre képes, a modern irodalomban járatos olvasók értékelik
majd igazán.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|