FEKETE István
BÚCSÚ
A kötetbe válogatott Fekete István novellák nagy része már
megjelent Régi Karácsony című kötetben. A címbeli Búcsú többféle
értelmezést nyert a magyar nyelvben, így itt is jelentheti az
elválást, a lélek megtisztulását, a végső kegyelmi állapotot. Másik
olvasatában azonban a vidám falusi népünnepélyt hordozza, mely
valamikor az új templomok felszentelésének a napja volt. S mint az
egykori tarka kirakodóvásár szinterén a portékák, úgy sorakoznak a
kötetben a kedves, humoros és olykor szívszorító elbeszélések.
Állatok, melyek állandó főszereplői az író történeteinek, megannyi
színnel jelenítik meg szerzőjük mélységes emberségét, humanizmusát A
Pumi, Gólyamadár, Bárány, A medve, Rigó Mari). A huszas harmincas évek
Magyarországának nyomorúsága az istenhívő ember humorával fűszerezve
itt valamiféle békét árasztó, szeretettel teli világot mutat (Hó, Régi
Karácsony). A legkedvesebbek talán azok a történetek, melyen a
gyermekkor huncut ravaszdisága süt át, hiszen ifjúságának szép emléke
mindvégig bearanyozta az író életét (Régi Húsvét, Az óra). |