FEKETE István

ZSELLÉREK

A regény az első világháború kitörésétől a huszas évek elejéig követi nyomon egy falu életét és két, felnőtté érlelődő kamaszfiú barátságát. Főhőse, Zsellér Péter a Debrecen környéki településről kerül a híres Református Kollégiumba, ahol egy osztályban tanul faluja nagyhatalmú tiszttartójának fiával, Ughy Lacival. Eltérő társadalmi helyzetük ellenére hamar kiderül, hogy a két fiú rokonlélek, s barátságukat szolidaritásukat a történelem viharai csak tovább erősítik.
Közvetlenül a tanácsköztársaság bukása után belekóstolnak a pesti "úri középosztály" világába is, ami a főhőst arra indítja, hogy inkább hazatérjen falujába, s a korszerű gazdálkodás megszervezésén fáradozzon, míg barátja az ellentétes utat, a könnyedebb, felszínesebb életformát választja.
Fekete István könyvének szelleme, a falu fejlődéséről vallott nézetei a két világháború közötti népi írók eszmerendszerével rokon. Részben e gondolatok, részben a tanácsköztársaság időszakának ábrázolása miatt nem jelenhetett meg 1945 óta új kiadásban. A később ifjúsági regények, természetkönyvek szerzőjeként ismert Fekete István e korai munkája erősen társadalmi ihletésű mű, amely azonban szerves része a klasszikus rangú életműnek. A könyv hagyományos építkezésű, realista regény. Vége.

Vissza a főoldalra   * * *    Vissza a kereséshez