Sigmund FREUD

PSZICHOANALÍZIS

Freud a század elejére már nagyjából mindazt felfedezte, elméletileg kidolgozta és a gyakorlatban is tesztelte, amit ma az ő nevével jegyzett pszichológiai elméletben fontosnak tartunk. Bár a továbbiakban még alapvető művei jelentek meg, amelyek részint konkretizálták, részint (pl. a kultúra területére) kiterjesztették a "freudizmust", a mélylélektani megközelítésmódot és a pszichoanalízist mint gyógyászati eljárást és kezelést, az, amit ma egy nem szakembernek minderről tudni kell vagy érdemes, az már az 1900-as években készen állt. A mestert 1909-ben amerikai előadásokra kérték fel, méghozzá olyan előadások tartására, amelyeknek közönsége nem szakemberekből, nem orvosokból és pszichológusokból állt. Ez a kötet ezeket az előadásokat tartalmazza, kétségkívül a legautentikusabb és leginkább közérthető Freud-művet (ha talán nem is a legérdekesebbet, legizgalmasabbat).
Előadásaiban Freud egyszerű szavakkal, minden tudományoskodást, szakzsargont, de egyúttal minden mélyebb dokumentációt (köztük joggal híres és élvezetes példáit is) elhagyva, elmondja, leírja mindazt, amit a legfontosabbnak tart: elméletét, modelljét a tudatról és a tudatalattiról, az elfojtásról és a gyermeki szexualitásról, a hisztériáról és a lelki betegségekről, ezek okairól és gyógyításáról, a felejtésről és szublimálásról, a vágykiteljesítésről és neurózisokról stb. Az előadások utalnak Freud "forrásaira" is, azokra az elméletekre és kutatásokra (köztük Breuer és Janet vizsgálataira), amelyekre építve Freud a maga koncepciójához eljutott. A mai olvasó tehát teljesebb képet kap a Pszichoanalízis-ből a freudizmusról, valamint kedvet is ahhoz, hogy más Freud-munkákat vegyen a kezébe.
Tekintettel a freudizmus szinte felmérhetetlen művelődési, irodalmi stb. hatására, valamint arra, hogy a freudi alapkategóriák a mindennapi gondolkodásnak is szerves részeivé és metaforáivá váltak, a kis könyvet érdemes elolvasni.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez