GÖRGEY Gábor
VADÁSZSZŐNYEG
Az ötven év körüli Ádámnak csodaszép szőnyege van, s leginkább ezen
szeret ölelkezni. A regény is azzal indul, hogy a frissen meghódított
huszonéves Ágnest az ágyból a szőnyegre "telepíti". A szőnyeg azonban
nemcsak erre alkalmas, hanem - gyönyörű mintázatával, egymásba fonódó
növényi és állati ornamentikával, különösen egy ragyogó madár-
figurájával - arra is, hogy a nemi élet mozzanatai közt gazdag
asszociációkat keltsen tulajdonosában. Ezeknek az asszociációknak
elbeszéléséből, nyomon követéséből áll a regény. Mikor az első
oldalakon szőnyegre került Ágnes - némileg csalódva - otthagyja a mű
hősét, az olvasó már megismerkedett Ádám egész életével, a tábornok
apa villájában töltött gyermekkorával, ifjúkorának szellemi és
szexuális élményeivel, a második világháború, a nyilasidők és a
felszabadulás eseményeivel, azzal, hogy a derék tábornok hogyan
menekített zsidókat, kommunistákat, miként telepítették ki azután az
egész családot Mocsányba, milyen volt az élet ott, hogyan alakult Ádám
sorsa az ötvenes években, a forradalom idején stb. Az időrendet
nemigen tiszteli a szerző; az Ágnessel való együttlét mintegy két
órája alatt változatos, sokszor szőnyegszerűen ornamentikus rendben
"úsznak be" korábbi és későbbi felnőtt- gyermek- és ifjúkori emlékek,
arcok, alakok, események. A tények és hangulatok hatásosabb felidézése
kedvéért időnként terjedelmes idézetek is szerepelnek a regény-
szövegben. De vázlatos szőnyegtörténet is szerepel a könyvben, ennek
során apránként kiderül, a regény címszereplője a világ legértékesebb,
több milliót érő vadászszőnyegei közé tartozik. A magyar történelem
mintegy húszévének szubjektív összefoglalását, valamint egy pazar
liturgiájú pásztoróra történetét egymásra montírozó könyv kellemes
kikapcsolódást nyújt.
|