|
Graham GREENE
A GENFI DOKTOR FISCHER
Greene a jóság és gonoszság rejtélyeit vizsgálja regényében.
Főhőse, a vacsoráiról híres genfi Doktor Fischer - Istennek képzelve
magát - az önérzetén esett sérelmét az egész emberiség iránt érzett
megvetésével próbálja ellensúlyozni. Kiválasztva néhány nagyon gazdag
embert, vacsoráin azt vizsgálja, mennyire lehet megalázni őket ahhoz,
hogy végül inkább visszautasítsák a büszkeségükért cserébe felajánlott
értékes ajándékokat. Ezeknek a vacsoráknak a "harmóniáját" zavarja meg
Allfred Jones, a félkarú csokoládégyári fordító, akit a sors szeszélye
Fischer vejévé tett, s akinek nálánál sokkal több neheztelnivalója
lenne a világra, mégsem teszi. Az ötvenen felüli Jonest és a harminc
évvel fiatalabb Anna-Luise Fischert egy sonkás és egy sajtos szendvics
hozta össze, s a találkozásból hamarosan szerelem és házasság lesz.
Apa és lánya között szinte semmi kapcsolat nincs - így a
házasságkötésre sem kíváncsi -, egy napon mégis vacsorameghívást kap
az újdonsült férj. Bár Anna-Luise óvja férjét az apjától, Jones mégis
úgy dönt, tartozik ennyivel apósának, hogy legalább egyszer elfogadja
a meghívást. A vacsorán ő az egyetlen, aki nem hajlandó megalázkodni a
drága ajándékért. A meghívások elmaradnak, s csak Anna-Luise váratlan
halála után - akinek temetésére sem megy el az apja - kap ismét
meghívót az immár megözvegyült Jones. A minden eddiginél nagyobb
megaláztatást kieszelő Doktor Fischer azonban vesztesként kerül ki a
játékból, rá kell jönnie, hogy nincs mindenki felett hatalma. A
cselekmény fő szálát erősíti Anna-Luise anyja szomorú szerelmének a
története is.
|
