Graham GREENE
ISMERKEDÉS A TÁBORNOKKAL
Panamával, a regény helyszínével 1976-ban ismerkedett meg Graham
Greene. Egy napon váratlan táviratot kapott, mely szerint Omar
Torrijos Herrera tábornok szeretné vendégül látni. Az író nem
habozott, hamarosan repülőre szállt és megérkezett abba az országba,
amely gyermekkora óta foglalkoztatta képzeletét. Ugyanezt az utat az
elkövetkező hét esztendőben még négyszer tette meg. Persze a legelején
nem ment minden simán: a nem megfelelő sofőr nem a megfelelő helyre
szállítja Greene-t, de aztán a tábornok, a Nemzeti Gárda
főparancsnoka, Panama tényleges ura mindent elrendez. Az író mellé
rendeli testőrét, a panamai egyetem hajdani marxizmus professzorát, a
sofőrként, tolmácsként és barátként is elsőrangú embert. Ettől kezdve
mindig ő marad Greene kísérője az országban, s talán többet tanul
tőle, mint magától a tábornoktól. Beavatást nyer Panama történetébe,
megismeri milyen bonyolult a helyzet a csatornaövezetben tartózkodó
amerikai katonai kontingenssel, melyek a panamai nép legfontosabb
politikai gazdasági, kulturális problémái, milyen viszony fűzi a
tábornokot a kubai vezetőkhöz, a nicaraguai sandinistákhoz és persze a
hatalmas (hatalmaskodó) USA-hoz. Keresztül-kasul bejárják az országot,
autón, repülőn, helikopteren. Greene időről időre megszakítja
élményeinek áradását és az emberi természet különösségeiről,
politikáról, életről és halálról fejti ki saját, olykor vendéglátói
nézeteit. Közben megosztja velünk írói gondjait...
|