GULÁCSY Irén

JEZABEL

A bibliai utalású cím a sorsképletek szimbolikájának szintjén is összekapcsolja a mostani művet közvetlen előzményével, a Nagy Lajos király című regénnyel. Abban a címszereplőt megtámadó szörnyű betegség, a lepra, a bibliai Jób szenvedéseit idézte, ebben az özvegyen maradt anyakirályné gőgös, keserű, szenvedélyes temperamentuma ugyancsak ószövetségi asszociációkat kelt, Jezabel királynő tragikus végzetét sejteti.

1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet, az özvegy anyakirályné régensként gyakorolja. Mária gyenge termetű, törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erőteljesebb, szőke szépség, akit a lengyelek királynőjükként várnak, követelnek. Az anyakirályné büszke, hatalomvágyó és hatalmat gyakoroló asszony, ugyanakkor szerelmes nő, aki gyengéd, ám hatalmas szenvedéllyel kapcsolódik Garay nádorhoz. Lajos bölcs hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt női ág örökölje, akkor még Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar főurak tiltakoznak a szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései ugyanis sértik a hatalomból kizárt urakat. Erzsébet - férje akaratával ellentétben - nem akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni, utálja a németeket. Szívesen pártolja viszont az Osztrák Vilmos Herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig vőlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello litván fejedelemhez kényszerítik, Mária Zsigmond felesége lesz. A délvidék újra forrong. Erzsébet útra kél Máriával, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a bibliai Jezabel sorsa...
Érdekes, jól megírt és a történelmi eseményekhez meglepően ragaszkodó könyv.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez