Thor HEYERDAHL
TUTAJJAL A CSENDES ÓCEÁNON
A könyv annak a maga nemében egyedülálló expediciónak a leírása,
amelyet Heyerdahl Polinézia benépesüléséről szóló - az addig
teóriákkal homlokegyenest ellenkező - elméletének bizonyítására
hajtott végre. A 30-as évek végén támadt fel benne először a gondolat,
hogy a polinéziai szigeteket nem Ázsia, hanem az amerikai kontinens
felől népesítették be mai lakói. Bizonyító útjára 1947-ben indult a
perui Callao-ból. Egész expedicióját arra az azonosságra építette,
amely a perui indiánok és a polinéziai szigetlakók Kon-Tiki istenről
szóló legendáiban jelenkezett. Kutatásai során arra a megállapításra
jutott, hogy a perui indiánok a Humbold-áramlást kihasználva - még a
múlt században is használatos - balsafa-tutajokkal keltek át 2500
kilométert hajózva. Az expedicióra jelentkező öt társával együtt maga
választotta ki a hatalmas balsafákat a perui Queredo melletti
őserdőből, s maguk építették a múltszázadi leírások alapján
rekonstruált tutajt, amelyben a fatörzsek rögzítésén egyetlen szöget
nem használtak, csupán őserdei liánokból készített köteleket. Április
28-án indultak, s 101 napig hajóztak, míg augusztus 7-én Tahiti
közelében lévő Raroira szigetnél hajótörést szenvedve partot értek. A
számtalan kalanddal, nem egyszer életveszéllyel kísért út
bizonyította: lehetséges volt másfél évezreddel korábban az indiánok
átkelése Amerikából Polinéziába. Raroia törzsfőnökénél hosszabb időt
töltött az expedició, míg végül hajó jött értük, amely az időközben
rendbehozott tutajt Tahiti szigetére vontatta. A három és fél hónapos
tutajozásról szóló kötet, amely nagyszerű olvasmányos stílusban,
humorral át meg átszőve íródott, tizenkétéves kortól - még az
útleírásokat különösebben nem kedvelőknek is - nagyszerű olvasmány.
|