Viktor HUGO
A NEVETŐ EMBER
A romantikus regény cselekménye a 17. század végén, Angliában
játszódik. Ursus, a filozófus és bűvész, művelt költői lélek, nemes
érzésű férfiú hű farkasa, Homo kíséretében lakókocsival járja az
országot. Egy téli napon gyermeket talál, akinek a száját úgy
megcsonkították, hogy szüntelen nevetni látszik. Mellette vak kislány
üldögél. Ursus mindkettőt magához veszi, a fiúmak a Gwynplaine , a
lánynak a Dea nevet adja. Mikor a gyermekek felnőnek, egymásba
szeretnek. Közben kiderül, hogy a Nevető Ember egy lord fia, s el kell
foglalnia helyét a lordok házában. Heves vádbeszédet mond az
elnyomottak védelmében. Ez a regény csúcspontja. Gwynplaine eleinte
megbotránkozást kelt vádjaival, de örökké nevető arca és a komor
mondanivaló közötti groteszkség végül is bizarr nevetést vált ki a
lordokból. Gwynplaine levonja a következtetést, útálattal hagyja ott a
főúri pompát és hosszú távollét után visszatér szerelméhez, Deához,
aki a karjai közt hal meg. A főhős bánatában a tengerbe veti magát.
|