|
ILLYÉS Gyula
EBÉD A KASTÉLYBAN
Illyés 1947-es látogatását meséli el az irgedi grófnál, aki egykor
ura volt annak a pusztának, ahol nagyszülei éltek, s haltak mint
uradalmi alkalmazottak, ahol az apja is született. A hatalmát vesztett
földesúr és a volt cselédek leszármazottja az arisztokrácia történelmi
szerepéről vitatkozik. A mérkőzés során az író nem használja ki a
helyzet adta előnyt, műveltségi fölényével is csak mértékletesen él,
mindössze a csendes irónia veszélytelennek tünő, s mégis gyilkos
fegyverével szorítja sarokba a grófot, akinek nincs más pajzsa, mint
hasznavehetetlen illúziói. Az író elnéző humora azonban mégsem
eredményez megbékélést, végső soron minden szavával a történelem
- szerinte - helyes ítéletét juttatja kifejezésre.
|
