Panait ISTRATI

KYRA KYRALINA

A keleti mesék színes füzérszerűségét idézhetik fel Istrati kisregényei: egymásból nyíló élettörténetek halálos szenvedélyein keresztül azonban a Balkán "gorkiji" mélyrétegeit ábrázolja realista módon az író. Túlfeszítetten romantikus lehetne, s giccsbe fordulna bármely kisebb tehetség kezében ez az anyag - Istrati művében őszinte és mély a poézis, prózáját a Duna menti román táj ihletett ábrázolása és ösztönös természetesség jellemzi. A kiszolgáltatottság és a nyomor mélyeiből törtek fel, s buktak el alakjai - szabadságra, kalandra, távoli tájakra vágyva.

A szépséges Kyra Kyralina így sodródik a Közel-Kelet háremeibe, s öccse, Dragomir - az ő nyomát keresve - így ismeri meg a züllesztő puhaságot, meg a poloskáktól, patkányoktól és emberférgektől hemzsegő damaszkuszi nyomortanyák és börtönök mélységeit. Román, török, albán, görög mosódik össze a népeknek ebben a balkáni kavargásában - ezért jellegzetes helyszín Braila, a Duna menti kikötő. A mindennapi éhség űzi itt az embereket, s a nyomorban megváltó hősökre várnak, hisz a jeges pusztai szél és a bojárok az elviselhetetlen szenvedés mélyeire taszítják őket, s lázadni mernek, katonaság öli halomra a falvak népeit, ahogy ezt a Pusztai bogáncsokban az író megörökíti. A "hősök" - valóságos banditák, szökött fegyencek: Codin a csapszékek s a külváros igazságtevő fegyence, Cosma a csempészek vezére. A lázadás rendellenes hősei pandúrokkal a sarkukban, a szerelem béklyóival a szívükben pusztulnak el. A való ellenáll a mesének: halálra érett legendahősök hullanak el.

Istrati klasszikus kisregényei (Kyra Kyralina; Codin; Pusztai bogáncsok; Cosma) minden olvasóréteg számára lebilincselőek.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez