|
Jevgenyij JEVTUSENKO
AHOL A VADGYÜMÖLCS TEREM
A költő szülőföldjének, Szibériának állít emléket érdekes
könyvében, melynek laza szövedékéből számos, különös életsors bomlik
elő. A zimai körzeti fogyasztási szövetkezet vadgyümölcs-begyűjtője
útnak indul egy teherautóval, a sofőrrel, és két felkéredzkedett
utassal, egy öreg gombagyűjtővel és egy fiatal geológussal. Útközben
beszélgetnek, majd fölvesznek egy fiatal leányanyát, aki remegve viszi
haza a nemkívánt unokát zord apjához. Mindegyik ember története lassan
sorra kerül. Koruktól függően hol a forradalom előtti idők, hol a
polgárháború kora, hol a törvénytelenségek korszaka, hol a nagy
honvédő háború kerül sorra, hol pedig a jelenkori szovjet élet. A
fiatal geológus később elbúcsúzik, s negyven kilométeres gyaloglás,
veszélyes medvekaland után elérkezik csoportjához, ahol újabb
embereket ismerünk meg, újabb különös életsorsokkal. A történet
el-elhagyja Szibériát, s például a fiatal geológus életének
nyomvonalán Leningrádba jut, hogy ott megismerkedjünk
osztálytársaival, egy züllött karrieristával és egy jövendő költővel.
Nagy szerelmekbe nyerünk betekintést, gyötrelmekbe és örömökbe,
rengeteg beszélgetésben veszünk részt, melyben életbölcselettől a
kultúrán keresztül a politikáig mindenről szó esik. Ám ez sem elég:
két fejezet erejéig Jevtusenko hazája határait is elhagyja, hogy a
honolului beat-koncertet felidézhesse és bevezessen a Moneda-palotába,
Salvador Allende dolgozószobájába. A könyvet keretező nyitó Epilógus
pedig egy űrhajós portréját mutatja be, míg a záró Prológus az
űrhajózás megálmodójáét, Ciolkovszkijét.
|
