JÓKAI Anna

SZEGÉNY SUDÁR ANNA

Jókai Anna regénye megkapó látleletet ad egy erdélyi asszony életéről. A másfél éven át, feltehetően a 80-as évek derekán vezetett napi feljegyzésekből Sudár Anna életkörülményei, a háziasszony apró-cseprő dolgai hiteles realizmussal éppúgy megismerhetők, mint azok az érzelmi, indulati folyamatok, amelyek személyiségét meghatározzák. Jókai Anna sejthető célja: az "Árva Bethlen Katá"-nak egy kései leszármazottját, egy formátumos, mai drámai nőalakot megjeleníteni.
Anna asszony elsőszülöttje, Farkas évekkel korábban Magyarországra települt - a tőle való elválasztottság, az anyai érzelmeknek ez a titkos belső íve is fontos szál a regényben. A centrum azonban a közvetlen család: főként kisebbik fiának családja. Kálmi ugyanis román asszonyt vett feleségül, és Balázs az ebből a házasságból született kisfiú a naplóíró asszony rajongva szeretett szeme fénye. A nagyanyai, már-már szerelmetes érzelmek, a mai erdélyi "kaukázusi krétakör", a kétféle kultúra, kétféle mentalitás feszültségei állnak az érzelmi, indulati rajzolat tengelyében. S ennek megfelelően a fő ellenfél: Ecaterina, Kálmi feleségének anyja, ez a nem kevésbé karakteres román óvónő, aki "tudományosan", az aktuális politikai és hivatalos eszmék nevében kívánja magához kötni az óvodás korú, magyar és román családi környezetben nevelkedő kisfiút. Ezernyi baj, megpróbáltatás görcse, válsága viharzik a naplólapokon: a mindennapos megélhetés, beszerzés, a romló öreg ház gondjai, a visszautasított útlevélkérvény, a férj betegségei, s magának Sudár Annának a küzdelme saját megtörő szervezetével, lelkének árnyékaival. A kis Balázs sorsában - ezáltal Sudár Anna reményeinek maradékában - a végső elszakadás réme is fenyeget... A mű - különösen nőolvasók körében - lesz népszerű.

Vissza a főoldalra   * * *    Vissza a kereséshez