JÓKAI Mór

A NAGYENYEDI KÉT FŰZFA

A kötet Jókai Mór történeti tárgyú elbeszéléseiből válogat. A tizenkét írás legtöbbje a török korban és az 1848-as szabadságharc idején játszódik, kiegészítő válogatásával Udvarhelyi Dénes tette teljessé az anyagot; olyan novellákkal gazdagította a gyűjteményt, amelyek a magyar történelem korábbi időszakában játszódnak. Ily módon a kötet történelmünk úgyszólván akkori egészét átíveli. Egy-egy jellegzetes Jókai-írással szerepel Árpád és a honfoglalás időszaka. Zsigmond király idejében játszódik a Rozgonyi Cecilía, mely két vitéz, a lengyel Cserni Száva és a magyar Rozgonyi István végzetesen összefonódó sorsának romantikus, szép krónikája. Hunyadi Mátyás alakját egy rege jeleníti meg (Mátyás király fája); a török világot idézi Az utolsó csatár, s a Hogyan lett Dul Mihályuramból Rácz János.

A nagyenyedi kollégisták vitézségének mulatságos krónikája a címadó kisregény. A rettenthetetlen bátorságú Simonyi József ezredes alakját kelti életre A legvitézebb menyasszony; s Guyon tábornok alakját felvillantó, anekdotázó Komárom című elbeszélés játszódik a magyar szabadságharc idején. Az Egy bujdosó naplójának két önálló részlete, valamint a kötet végén Jókai munkásságát méltató rövid utószó teszi teljessé a színes, gazdag válogatást. A nevezetes írások többsége ajánlott olvasmány az általános iskola felső tagozatában.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez