JÓKAI Mór

SZEGÉNY GAZDAGOK

Az izgalmas, változatos, néhol lélegzetelállító cselekmény mellett nyomon követhető a műben az írónak az arisztokráciához füződő korábbi illúzióinak fogyatkozása. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negra-ként látunk viszont, nemcsak morális okokból - vagyis rabló mivolta miatt -, hanem hidegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. Társadalomkritikája akkor mutatkozik meg méginkább, amikor az erdélyi románság, a havasi szegénység sorsát ábrázolja mély megértéssel. A cselekmény másik szála egészen más, az előzőtől elütő környezetben, a reformkori Pest kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter familiájában játszódik. A gazdag Lapussát az örökségre áhítozók népes hada veszi körül, az író szívderítő szatírikus humorral eleveníti meg őket. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriett személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik, melynek leírásában Jókai utólérhetetlen.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez