|
Carl Gustav JUNG
BEVEZETÉS A TUDATTALAN PSZICHOLÓGIÁJÁBA
Jungnak ez a műve a mélylélektani szakirodalom klasszikus darabja;
a "művelt közönségnek" szóló munka a századforduló utáni analitikus
lélekbúvárlatok tárgyszerű, tömör és gondolatgazdag összefoglalása. A
magyar szöveg, melynek szakszerűségét, kifejezésbeli pontosságát a
Jung-tanítvány Jakobi Jolán kontrollszerkesztői tevékenysége is
szavatolta, nem kizárólag a szerző saját tanainak bemutatására
vállalkozik. Első fejezetei a
képviselte mélylélektani
felfedezések korszakos jelentőségét, a lelki betegségek elemzéséből és
gyógyítási mechanizmusából levont következtetések lényegét rajzolják
körül. Jung szorosan az orvosi praxis és az elmegyógyászat tárgykörére
korlátozza mondanivalóját - a freudizmus szellemtörténeti, mitológiai,
antropológiai következtetéseire nem tér ki. A freudi tanok egy "másik
nézőpont" szerinti továbbfejlesztéseként külön fejezetet szentel Adler
következtetéseinek, a "hatalomvágy" tudatalatti mechanizmusára építő
nézeteknek. Egyik elmélet sem zárhatja ki a másikat - állítja, s
gondolatmenete szerint saját elméletét ezek meghaladásaként,
szintézisként mutatja be. Míg Freud elmélete az Eroszt képviseli,
Adleré a hatalmi ösztönt, a jungi felfogás a kettő közös alapját, a
"kollektív tudattalant" ragadja meg. A kötet négy fejezetében
ismerkedhetünk ezzel a "személy fölöttivel", s annak
"archetípusaival", illetőleg a jungi elmélet terápiás elveivel.
|
