Nikosz KAZANTZAKISZ

ZORBÁSZ

Szilárd kompozició, asszociatív gondolati morfémák, anekdoták alkalmazása regénystílusának jellemzői. Zorbász, a görög is az ideális emberi magatartást kutatja az önéletrajzi ihletésű krétai történet keretében. Igazi cselekménye nincs, ami van, csak keretül szolgál ahhoz, hogy megismerjük a címadó hős életútját, egyéniségét. Epizódok - lignitbánya feltárása, egy öreg kokott szerelme, papok szélhámossága, a falu babonából eredő kollektív gyilkossága -, beszélgetések sora.

Zorbászon kívül még két szereplője van a regénynek. Az író, a történet elbeszélője és barátja, aki végig személytelen marad. Mindhárman egy-egy embertípus képviselői, a maguk módján kutatják az élet nagy kérdéseire a választ. Az író Zorbász felfogását igenli. ő a természetes, független, szabad emberi élet megtestesítője. Teljesen gátlástalan, semmilyen hatallmat nem ismer, nem tisztel. Örök csavargó, vakmerő, gúnyt űz még a halálból is. Kiábrándult, ezért szereti az élvezeteket, de kimerültségig bírja a munkát. Alakja igen vonzó, szimpatikus, ösztönei csalhatatlanok, érzései tiszták, egyszerűek. A való élethez gyámoltalan, hűvös intellektusú, elvont ideálokat kergető író és Zorbász, a mindig reális, a szertelen, rusztikus nyersességű csupaszív világcsavargó vitáiban és közös kalandjaiban az ifjúkori problematika (test-lélek dualizmusa) új színben jelenik meg, és Zorbász alakja az el nem idegenedett ember példaképszerűségét mutatja. A regényben 65 évesen jelenik meg, s a történet haláláig tart. Komoly fejtegetései mellett is könnyed, olvasmányos az írás.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez