|
KODOLÁNYI János
A regény a
Vízözön
folytatása, Gilgames életének további története.
Gilgames az özönvíz után családjával évekig egy elhagyott folyóparton
él, abban a tudatban, hogy a világon csak ők maradtak életben. Idilli
életüket Uruk városából jött követek szakítják meg, akik felismerik
Gilgamesben uralkodójukat, s diadalmenetben viszik a városba. Trónra
lépése után hősünk új korszakot hirdet birodalma lakóinak, a Bika
korszakát. Hatalmas, erőskezű uralkodónak bizonyul. Alattvalói először
nagy lelkesedéssel fogadják terveit, de az egyre nagyobb áldozatokat
követelő új feladatok elégedetlenséget, lázadást szítanak körülötte.
Kételkednek isteni származásában, s a hegyekből előjött hatalmas
erejű, párductestű emberben, Enkiduban látják az istenek küldöttét, új
uralkodójukat, akitől legyőzését várják. Enkidu és Gilgames megvívnak
egymással: a viadal eredményeként - melyben egyikük sem győz -
testvéri barátságot kötnek, Gilgames maga mellé ülteti a trónra új
barátját, megbünteti az ellene lázadókat. Enkidu váratlan halála
rádöbbenti Gilgamest saját mulandóságára. Felkeresi az alvilágban
nevelőapját, Utnapistimet, hogy adja meg neki a halhatatlanságot. Az
örökéletű ős javaslatára bejárja elmúlt élete, gyermekkora világát, s
megtalálja az örökéletet jelentő kis kék virágot, de azt egy kígyó
elrabolja... Kodolányi Gilgamesben nagyszerű, ellentmondásaiban,
kétségeiben, útkereső nyugtalanságában igazi, modern hőst alkotott. A
legendaszerűen elmesélt történetben mindig isteni erők munkálkodnak, a
cselekmény során látszólag minden az ő sugalmazásukra történik, de
úgy, hogy a mai olvasó mindig az emberi gondolkodásmód rugóit ismeri
fel a történésekben, a szereplők reakcióiban, viselkedésmódjában. Ez a
kettősség teszi a művet szemléletében modernné, olvasmányként
élvezetessé.
|
