KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil

A BOLDOGTALANSÁG MŰVÉSZETE

Az író gyakran foglalkozott az értelmiség életével, figuráit nemegyszer éppen az irodalmi vagy újságírói életből választotta. Regényeinek jórésze ironikus szemléletű. Különösen azok, melyek egy-egy kártékony, élősdi vagy törtető értelmiségi figura köré épülnek: Dr. Csibráki szerelmei, A nagy ember és A Boldogtalanság művészete. Ez utóbbiban Pereszteghy Olivér, a főhős, vidéki újságíró, városról-városra, szerkesztőségről szerkesztőségre vándorol. A könyv vándorlásait, és nőügyeit beszéli el: Életének legfőbb mozgatója a csábítás, a napi kaland szinte gyűjtőszenvedéllyé nőtt vágya. Újságírónk mégsem Don Juan: Tirso de Molina, Byron, Puskin vagy Mozart hőse tragikus alkat, az örök kielégíthetetlenség bajnoka; ő komikus kalandor, aki unalomból, tehetetlenségből, jellemgyengeségből beéri a leghitványabb nőkkel, provinciális csábítóként hajszolja magát olcsó kalandjaiba.
A könyv igényes írója mégis többet akar, mint komikus és ledér helyzetekkel elszórakoztatni. Egy magatartás boldogtalanságának, az értéktelen kalandokat hajszoló ember végső tragikumának meggyőző képét rajzolja fel.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez