Alekxander KRON

ÁLMATLANSÁG

A könyv cselekménye a viharos változásokat igérő 1957-es években játszódik, moszkvai tudós körökben. Főhőse Jugyin, a biológiai tudományok doktora. Munkahelyén, a Genetikai Intézetben váratlanul meghal a kutatóközpont világhírű vezetője, Uszpenszkij professzor, s az utódlás gondja előrehozza a tervezett átszervezés ügyét is. Az érzelmek és indulatok által motivált karriertörekvések sajátos módon Jugyin személyes döntésétől függenek. Egyedül őt fogadja el vezetőtársul a minisztérium által igazgatónak jelölt Béta, Jugyin ifjúkori szerelme, aki annak idején egy koncepciós per következményeitől menekülve nem hozzá, hanem Uszpenszkij professzorhoz ment feleségül. A felsőbb vezetés ezt azonban csak úgy fogadja el, ha a személyi kultusz éveiben kompromittálódott Vdovint is hasonló munkakörbe helyezik. Jugyin számára ez a furcsa triumvirátus eleve elképzelhetetlen...

A cselekmény fő vonulatát betétregényekként szövi át néhány visszaemlékezés: a háború élményei, egy párizsi út eseményei stb. Mindezek természetesen a későbbi döntéseket hivatottak motiválni, de a fő mondanivalótól független tartalmakat is hordoznak. Knor könyve - a történelmi eseményekhez képest - a megkésett tudati tisztulás regénye.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez