LEGEZA László dr. - SZACSVAY Péter

FELVIDÉKI UTAKON. Szakolcától Esztergomig.

A történelmi Magyarországtól elszakított területeket módszeresen bejáró és fényképezőgéppel megörökítő, a letűnt kor minden szépségét hűen megidéző szerzőpáros újabb - a kiadványsor hagyományaihoz méltóan tartalmas és látványos - albuma a hajdani Felső-Magyarország nyugati részét mutatja be: Pozsony, Nyitra, Esztergom, Komárom és Hont vármegyék területét, azaz a Morva völgyétől a Kis-Kárpátok karéján és a Zobor-vidéken át a Csallóközig, Csilizközig terjedő vidék minden szépségét - természeti és teremtett emberi értékeivel.

A Felvidék e tája különösen gazdag építészeti emlékekben, elegendő itt Dévény várára hivatkozni, Pozsony óvárosát, Nagyszombat katedrálisát vagy Komáromot említeni. És ez az utazás - amely a nagyméretű és pompás beállítású színes fotók segítségével történik - nem csak térben, időben is folyik. Az út a nyugati határszélen, Szakolcán és az Árpád-korban kezdődik, II. (Vak) Béla szülővárosában, ahol évszázadokkal később Juhász Gyula is eltöltött két nehéz évet; az ódon romok (pl. Berencs, Detrekő, Beckó, Korlátkő, Temetvény, Csejte stb.) Csák Máté korát, Báthory Erzsébet alakját, a magyar középkort juttatják az olvasó eszébe; Dévény az ország Adytól is megénekelt nyugati kapuja, az európai értékekre való hazai nyitottság és fogékonyság szimbóluma; Pozsony - az 1541 és 1848 közötti főváros - döntő történelmi eseményeink tanúságtevője... És nem csupán várak és templomok, kisvárosok (mint Galgóc, Nagyszombat, Modor, Galánta, Gúta stb.) épített emlékei között folyik ez az időutazás, hanem a változatos szépségű tájban is; ahol hegyek karéja, a Kisalföld síkja és a sok-sok folyóvíz jellemzi a vidéket. A magyar művelődéstörténet szempontjából nemkülönben nevezetes táj ez: itt található a malonyai arborétum, az ógyallai csillagvizsgáló, az első hazai egyetem pozsonyi épülete, az 1848-as szabadságharc nagysallói csatájának emlékműve stb. A történelmi levegőt árasztó épületek, templomok, műemlékek, illetve a változatos táj keretében pedig megjelenik az ember: az itt élő magyarság népviselete, polgári és paraszti kultúrája, díszítőművészete; szőlőművelők és halászok, vízimolnárok és bányászok nemzedékeinek kollektív emlékezete, nemzetünk számos hagyománya.

A pompás képek mellett ihletett kísérőszöveg tárja föl Felső-Magyarország nyugati vidékére vonatkozó valamennyi fontos tudnivalót, adatgazdag, ám közel sem unalmas vagy tudálékos magyarázatok "igazítják útba" a valóságban vagy a karosszékben utazót. A jelent megörökítő képekből föltárul tehát a múlt ezer éve, s tágabban az országot építő nemzet sorsa, éspedig azzal a végső céllal és eredménnyel, hogy ne lehessen igaza a felvidéki magyar papköltőnek, Mécs Lászlónak - akinek a kötet mottójául szolgáló versében olvashatni: "Trianon szabdalta ruhád még hiányos". A Legeza-Szacsvay szerzőpáros albumai épp azért születtek meg, hogy e szellemi vértezet a fiatalabb nemzedékek előtt se legyen hiányos.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez