Sinclair LEWIS
BABBITT
Az amerikai Nobel-díjas író művei közül Főutca és a Dodsworth
mellett ez az a regény, amelyet az irodalomkritika írásművészete
csúcsának tart, mert benne megalkotta a jellegzetes (és számos
egyforma példányban tenyésző) amerikai Józan Polgár típusát, Georgs
Babbitt Zenith-i ingatlanvállalkozó személyében. Babbit évi nyolcezer
dollárt keres, teljesen elégedett magával. Valamikor ügyvédnek
készült, de megnősült és elkezdett telek-ügyekkel foglalkozni.
Számításai beváltak, a 319 ezer lakosú, de nagy fejlődés előtt álló
város tekintélyes polgára. Zenithben "minden nagy... és Babbitt
mindenben csodálta a nagyot: hegyben, ékszerben, izomban,
gazdagságban, szavakban". Nemkülönben csodálta az erényességet, amíg
ezek az erények "nem követelték meg, hogy ne vágjon zsebre akár
kétszeres árat is, ha a vevő olyan hülye és nem alkuszik le semmit az
első árból". A végsőkig becsületes, "csak akkor csalt, ha a csalást
valamilyen precedens szentesítette." Hirdette, noha nem gyakorolta a
szesztilalmat, dicsérte - noha nem tartotta meg - a gyorshajtás elleni
törvényeket. Felesége, Myra, akinek édesapja konyhabútorgyáros
ugyanebben a városban, hozzáillő rendes, házias teremtés. "Nem akarok
igazságtalan lenni a tanárokhoz, meg más emberekhez" - mondja egy
családi beszélgertés alkalmával - "de megmondhatom, vannak dolgok
Shakespeure darabjaiban... Nem olvastam ugyan valami sokat tőle, de
amikor fiatal voltam, a lányok mutattak bizonyos sorokat és igazán nem
valami tisztességesek." George Babbitt amellett, hogy gátlástalanul
hazudik, csal és csap be másokat, igen határozott politikai nézeteket
is vall, s ezek egyikét kerületi választási beszédében körvonalazza
pontosabban: "Az egészséges kormányzatra nem a nyílt szocialisták
jelentik a veszélyt, hanem a sötétben dolgozó sok gyáva alak...
liberálisnak, haladónak, baloldalinak, pártonkívülinek, értelmiséginek
nevezik magukat és a jó isten tudja, milyen fedőneveket találnak ki."
Ez a határozottság nem menti meg azonban néhány jelentősebb
megrázkódtatástól. Egyik: imádott barátjának, az elrontott életű,
eredetileg irodalmárnak készült kátránypapír-kereskedőnek gyilkossági
kísérlete agresszív kedvű házastársa ellen. A másik az öregedő, özvegy
papírnagykereskedőné iránti titkos szerelme. Az utóbbi következtében -
a szesztilalom ellenére - még inni is kezd, sőt tiszteletlenül beszél
a Nemzethű Polgárok Szövetségének nagyhatalmú képviselőivel, akik azt
akarják, hogy lépjen közéjük. Lázadásának mind rá, mind az
üzletmenetre katasztrófális következményei lennének, ha a hűséges
feleség - aki lelke mélyén megbocsájtja férje, a derék családapa
kilengését - meg nem betegedne. A legjobb időben történő
vakbéloperáció visszaadja a család egyensúlyát, Babbit újra a régi
lesz, belép a Szövetségbe s az üzlet forgalma is helyreáll.
|