Betty MAHMUDI

VÉGZETES SZÜLŐK

A szerző ott folytatja második könyvét, ahol az elsőt abbahagyta: Ankaránál. Lányával, Mahtabbal itt szálltak repülőre, hogy Amerikában hagyott családjukkal (első házasságából származó két fiával, édesanyjával, haldokló édesapjával) újra találkozzanak. Életük azonban azóta sem felhőtlen - állandó rettegésben élnek, hogy az apa egyszer eljön, és elrabolja Mahtabot.

Első könyve (Lányom nélkül soha) megírása és az azt reklámozó előadókörutak során Betty sok, a sajátjához hasonló esettel találkozott, először Amerikában, később Angliában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban is. Számos asszony kereste fel személyesen, levélben, telefonon, akiknek a gyermekét már elrabolta - vagy éppen attól fél, hogy el fogja rabolni - más országból származó férjük. Olyanok is akadtak, akik segítségüket ajánlották fel, így lassanként mozgalom alakult ki, amely 1990 óta "A világ a gyerekekért" nevet viseli, s keretet ad a hasonló esetek felderítéséhez és valamiféle segítségnyújtáshoz. Az élet elképzelhetetlen esetek sokaságát produkálja, a tudomására jutott tragédiákból jó néhánnyal ismerteti meg - saját életüknek az alakulása mellett - az olvasót a szerző. Miután jogi úton csak igen kevés sikerről számolhat be, szomorú tanulságként érdemes megszívlelni figyelmeztetését. Betty Mahmudi második könyve is komoly tanulságokkal szolgálhat azoknak, akik idegen kultúrákból származó emberrel kívánják összekötni az életüket, de azoknak is, akik csak érdeklődnek mások problémái iránt.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez