
MÁRAI Sándor
FÜVES KÖNYV
Az egyszerű, szerény, hétköznapi bölcsesség soha nem nélkülözte az
idő múlásának nyomonkövetését, s a testi-lelki egészség megőrzésének
igényét sem. Így nem csoda, ha szinte minden család könyvespolcán ott
lapult a kalendárium mellett egy Füves könyv is. Az évszázadok során
kikristályosodott tapasztalás az apáról fiúra szálló és ezenközben
esszenciává sűrűsödő "gyógykenet" az élet mindennapjaiban igazította
el a tévelygőt, miközben a szív, a lélek és test bajaira is gyógyírül
szolgált.
Márai az ókori sztoikusok bölcseletén nevelkedett elme, így
gyakorlati példákra lefordított igazságainak alapjául az a
meggyőződése szolgált, miszerint az életben minden jó a helyes
megismerésen alapszik, és a belső szabadsághoz vezető út akkor válik
járhatóvá, ha belátjuk, hogy bizonyos dolgok fölött nincs hatalmunk.
Az élet hívságai, a gazdagság, hatalom, irigység és gonoszság, az
indulatok gátlástalan agressziója csakis megvetésük által győzhető le.
Márai nem valami merev keretek közé szorított általános
szabálygyűjteményt kíván közreadni; az élet mindennapi élményeiből
leszűrt tapasztalás, a naív kíváncsiságtól hajtott megismerés, majd a
felfedezés örömével átitatott, s megélt igazság összegzését kínálja
olvasóinak. Hatásának titka főleg stílusművészetében rejlik. Az ógörög
sírversek mintájára, tömören a szavak felidéző hatalmú mágiájával
hatol olvasói érzés- és gondolatvilágába. Íly módon a bonyolult belső
élményekről szóló számadás újszerűen képes megfogalmazni közhelynek
hitt igazságokat. Másik olvasatban afféle szellemi napló, mert benne
az író meditációkba rejtve vall önmagáról, koráról és az őt körülvevő
világról. A személyiség belső kínjain megedzett tapasztalat igazsága
az őszinteség erejével hat olvasójára.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|