MÁRAI Sándor

JELVÉNY ÉS JELENTÉS + UTÓHANG. SEREGHAJTÓK.

Márai főművének - a csak idős korára egységgé összeálló regényfolyamnak - A Garrenek művének harmadik kötete. Ötödik, illetve hatodik részregénye ez a munka. A Jelvény és jelentés közvetlen és szerves folytatása az előző kötet utolsó regényének, A Sértődötteknek. Abban Garren Pétert főnöke, a titokzatos Emánuel elküldi Berlinbe, hogy ott személyesen vizsgálhassa meg, mit is jelent Németországban a politikai változás (Hitler hatalomrajutása, ám a név nem fordul elő a regényben). Péter lényegében egyetlen berlini eseményen vesz részt, egy Sportpalastbeli Hitler-beszédet hallgat meg, annak közönségét figyeli, hogy jelentést tehessen megbízójának. A regény ezt a Hitler-beszédet írja le minuciózus, félelmetes pontossággal (egyébként az adott beszédet Márai valóban végighallgatta, publicisztikában beszámolt róla). Hatalmas mű, egyúttal letehetetlenül izgalmas ez a regény, párját ritkítja a Hitler-irodalomban. Persze állóképszerű, analitikus; filozófiai-történetfilozófiai esszéregény, nem közönséges elbeszélő munka.

A másik regény (Utóhang. Sereghajtók) nem annyira a Jelvény és jelentés-hez, mint a sorozat harmadik kötetéhez (Az idegenek) kapcsolódik. Abban arról szólt az író, miként került Péter városa (a némileg átrajzolt, ám jól felismerhető Kassa, Márai szülővárosa) az idegenek (természetesen jelöletlenül is a csehszlovákiai "hódítókról" van szó) kezére, ebben a műben arról, hogy miként vonulnak el az idegenek, és milyen lesz az újra anyaországhoz került város. Ebben a könyvben sem eseményekről, különböző alakok, szereplők sorsáról értesülünk, hanem a történelem menetét követhetjük a lélek különös rezdülésein, reakcióin keresztül. Az alapkérdés itt is filozófiai-történetfilozófiai állandóság és változás, külső esemény és belső diszpozíciók, struktúrák és modellek finomszerkezete vizsgáltatik a műben.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez