MOLDOVA György
BŰN AZ ÉLET
Moldova 1986 márciusában egy megbízólevéllel a tarsolyában
hozzákezdett a magyar rendőrök társadalmi-politikai-gazdasági
helyzetének, tevékenységének feltárásához. Budapest nyolcadik
kerületétől Zala- és Borsod megyéig bejárta a fontosabbnak gondolt
területeket, beszélt járőrökkel, nyomozókkal, vizsgálókkal, katonai
ügyészekkel, sok száz emberrel. A riportkönyv mind szándékában, mind
terjedelmében eddig a legfontosabb valóságfeltáró vállalkozása és a
legelmélyültebb, a tényeket leginkább tisztelő Moldova-szociográfia.
Régebbi riportjai során ritkán tudott ellenállni anekdotázó,
humorizáló hajlamának. Most egy lehiggadt, mondhatni bölcs ember
meditál azon, hogy milyen a bűnözés helyzete hazánkban, és a
társadalom bűnmegelőzésért, bűnüldözésért felelős erőszakszervezete
milyen emberekből áll, s hogyan végzi a munkáját. A "nyomozást" - hogy
stílszerűek legyünk -, Az ezerszer átkozott nyolcadik kerületben
kezdi, mely a főváros és az egész ország legfertőzöttebb része.
Ezután sok tudással felhalmozva indulhatott a gyilkossági csoporthoz.
További két fejezet mutatja be egy "könnyű" (Zala) és egy "nehéz"
(Borsod) megye rendőreinek munkáját, végül a "rendőrök rendőreiről", a
Katonai Ügyészségről ejt szót, amelynek az a feladata, hogy a rendőri
munka túlkapásait megakadályozva, szigorúan őrködjön a törvényesség
felett. A vaskos könyvben (20 kazetta) ezernyi sors tárul fel,
bűnözőké és rendőröké egyaránt. Az író nem folytat egyoldalú
rendőrpropagandát, olykor bizony kemény megállapításokat tesz,
kíméletlenül rámutat a rendőrség hibáira, kipécézi a
törvénytelenségeket. Mindezeket nem a megvesztegethetetlen bíró
szerepét játszva teszi, hanem nagyon is mély empátiával mind a
bűnözők, mind üldözőik iránt.
|