
MOLNÁR Ferenc
A PÁL UTCAI FIÚK
Molnár Ferenc (1878-1953) bravúros technikájú színműveivel
(Az ördög, Liliom, A hattyú, Olympia) világhírűvé vált.
A századfordulón tűnt fel,
realista szemléletű novellákkal. Ezekben a nagyvárosi kisemberek
életét mutatta be (Széntolvajok). Később a pesti polgárság irodalmi
képviselője lett. Élete utolsó éveit Amerikában töltötte. (Útitárs a
száműzetésben című önéletrajzi regényében vall tengerentúli
élményeiről.)
Az 1907-ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény - sok
idegennyelvi fordítása révén - a világirodalomban is közismert. A
1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplői
józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a
játékszabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai,
egyesületei, erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A
fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie,
hogy ilymódon igazi hőssé váljon. Az író a gyermeklélek kitűnő
ismerője. Főszereplője Nemecsek és a többiek: Boka és Ács Feri, a két
tábor vezére, Geréb, a bűnbánó áruló, a finomkodó Csele, mind
bonyolult, alakuló egyéniség. Gondolatviláguk, magatartásuk különböző.
A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A
történet magával ragadja olvasóit, a grund már több, mint játszótér,
jelkép ahol a harc az igazságért folyik. Nemecsek tulajdonképpen a
kisember, aki nem bátor és nem hős, de azzá válik a grundért folyó
háborúban. A regény a grund és a gyerekek valódi világát azonban soha
nem lépi túl. Kiváló mesterségbeli tudással, a nagy író keze nyomáról
árulkodó realizmussal, minden didakszist kerülő, csak a művészi és
pszichológiai hatásra építő mű a 10-12 éves gyerekek maradandó élményt
nyújtó olvasmánya. Ha Móricz Zsigmond:
Légy jó mindhalálig
és Karinthy Frigyes:
Tanár úr kérem című könyvével együtt olvastatjuk, a
századeleji gyermekéletről megközelítő körképet kaphatnak a kis
olvasók.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|