MOLNÁR Ferenc
NOVELLÁK
Az elsősorban színműíróként és a Pál utcai fiúk szerzőjeként ismert
Molnár Ferenc a század első évtizedeiben írta máig is maradandó
novelláit. Rövid, poénra épülő, szatírikus, néha szentimentális
történetek, anekdotikus pillanatképek, a századelő romanticizmusára
jellemző álomidéző, vizionárius elbeszélések, jelenetszerű dialógusok
és klasszikus szerkezetű novellák szerepelnek az író kisprózáját
hitelesen reprezentáló válogatásban. Legtöbb írása a nagyvárosban, a
századelő idején rohamosan fejlődő Budapesten játszódik. Hősei a
társadalom peremén lézengő szegényemberek, kishivatalnokok, leleményes
és mégis szerencsétlen szélhámosok, kávéházi lumpok, éjszakai
pillangók - akiket iróniával és megértéssel, szeretettel és
szánalommal ábrázol. Az éjszakai élet magányos, kusza életű és
reménytelen figuráinak szomorú seregszemléje a Téli reggel. Egy
panoptikumban mutogatott afrikai néger halála a szegényember végső
kiszolgáltatottságát példázza (Az óriás). A szegénység, a
reménytelenség kényszeríti a Széntolvajok című novella hőseit a
lopásra, egymás följelentésére. A mikszáthi "úri svihák" modern,
nagyvárosi testvére, az ál-huszárkapitány humoros, lélegzetelállító
szélhámosságainak sorozata a Gőzoszlop című hosszabb elbeszélés. A
Báró március romantikus története a szenvedélyesen kártyázó hercegek,
bárók és újgazdagok világába vezet. A szeretőt tartó szépasszony, a
férfiakból élő kórislány, a szegény színinövendék - a korabeli próza
szokványos figurái - sem maradnak ki a szórakoztató elbeszélésekből.
|