MOLNÁR Ferenc

NOVELLÁK

Az elsősorban színműíróként és a Pál utcai fiúk szerzőjeként ismert Molnár Ferenc a század első évtizedeiben írta máig is maradandó novelláit. Rövid, poénra épülő, szatírikus, néha szentimentális történetek, anekdotikus pillanatképek, a századelő romanticizmusára jellemző álomidéző, vizionárius elbeszélések, jelenetszerű dialógusok és klasszikus szerkezetű novellák szerepelnek az író kisprózáját hitelesen reprezentáló válogatásban. Legtöbb írása a nagyvárosban, a századelő idején rohamosan fejlődő Budapesten játszódik. Hősei a társadalom peremén lézengő szegényemberek, kishivatalnokok, leleményes és mégis szerencsétlen szélhámosok, kávéházi lumpok, éjszakai pillangók - akiket iróniával és megértéssel, szeretettel és szánalommal ábrázol. Az éjszakai élet magányos, kusza életű és reménytelen figuráinak szomorú seregszemléje a Téli reggel. Egy panoptikumban mutogatott afrikai néger halála a szegényember végső kiszolgáltatottságát példázza (Az óriás). A szegénység, a reménytelenség kényszeríti a Széntolvajok című novella hőseit a lopásra, egymás följelentésére. A mikszáthi "úri svihák" modern, nagyvárosi testvére, az ál-huszárkapitány humoros, lélegzetelállító szélhámosságainak sorozata a Gőzoszlop című hosszabb elbeszélés. A Báró március romantikus története a szenvedélyesen kártyázó hercegek, bárók és újgazdagok világába vezet. A szeretőt tartó szépasszony, a férfiakból élő kórislány, a szegény színinövendék - a korabeli próza szokványos figurái - sem maradnak ki a szórakoztató elbeszélésekből.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez