|
Axel MUNTHE
SAN MICHELE REGÉNYE
A kalandos életű idegorvos, Axel Munthe önéletrajzi ihletésű
regényében nem a szokott módon írja le élete eseményeit - születésétől
öregkoráig követve a történteket -, hanem élete jelentősebb
szakaszaira visszaemlékezve, de nem tartva kronológiai sorrendet,
gondolatai ide-oda cikáznak. Egy vakációja során felfedezi a nápolyi
öbölben fekvő Capri szigetének akkor még alig ismert varázslatos
szépségét, és rátalál a sziget legmagasabb pontján fekvő kis falura,
melynek kápolnája a San Michele nevet viseli. Egy szőlőlugasok és
ciprusok övezte elhanyagolt ház éppen eladó és Munthe azonnal dönt:
maga akarja megépíteni leendő otthonát, ahová a rohanó életből
elvonulhat a természet csodavilágába. Célját hosszú, kitartó munkával
el is éri, de addig még bejárja a világot és sok tapasztalatot gyűjt.
Tanulóévei Párizshoz kötik, itt szerez diplomát, és innét indul el
pályáján. Hamarosan előkelő családok orvosa lesz. Később Rómában
folytatja gyógyító munkáját, majd egy hónapot tölt Lappföldön. Párizsi
lakását telezsúfolja a régi idők kincseivel, ahol csak járt a világon,
mindig talált valamit - egy érdekes követ, csonka szobrot vagy egyebet
- ezeket a San Michele-i házba akarja majd elhelyezni. Előzetes tervek
nélkül, tanulatlan emberekkel, saját elképzelései szerint készül a
villa. Nem nagy ház, berendezése is csak a legszükségesebb, de minden
darabja remekmű: Dürer-metszet, görög relief, urbinói váza. Az író
roppant szemléletesen írja le a "csoda-palotát". Mire Munthe
megöregedett és igazán élvezhette volna csodálatos otthonát, megvakult
és ő, aki a természettel, a művészettel, az emberekkel és az
állatokkal kívánt igazi harmóniában élni, szinte megszűnt létezni. |
