|
NAGY Borbála
A CSÍKI BOSZORKÁNY
Vajon miféle érdekek állnak amögött, hogy Apor Annát, egy székely
nemesi család sarját kivallassák, boszorkányként megégessék? - törik a
fejüket a kényes ügy ítélőmesterei. A vádak fertelmesek és
hihetetlenül nagyszámúak: papgyilkolás, többrendbeli megrontás,
férfierő megkötése, gyújtogatás, bányaomlás előidézése - s minden
bizonnyal a havaselvei hadjárat után, az ígért szabadságtól ismét
megfosztott, elkeseredett közszékelyek lázadása is Anna praktikáival
magyarázható. A regényben megelevenednek a 16-17. századi Erdély
figurái: az egymás birtokaira éhező nemesek, a verekedést is vállaló
hitvitázók, nyakas nagyasszonyok, mézes-mázos szavú udvari talpnyalók,
a finom lelkű, mégis gyilkosságokba, parasztok felnyársalásába
keveredő Báthory Zsigmond fejedelem - s háttérben az üszkös városok, a
Zsigmond, Básta, Mihai vajda hadai által feldúlt jobbágyporták. S a
káoszból majd csak Bethlen Gábor fejedelemsége vezet ki. A boszorkány
sorsa éppoly homályos, ellenőrizhetetlen, mint bűneinek eredete:
lehet, hogy megégették (sokan látták), az is lehet, hogy a nagy
kavarodásban a tömlöcben felejtve halt meg, de arra is akad tanú, hogy
Bécsben, a császári udvarban fogja pártját a szegény csíkieknek... |
