|
NAGY Lajos
A kötet karcolatai 1918-1922 között születtek. Az időpont azért is
érdekes, mert a szellemes állatportrékban benne van a háború végi
Magyarország hangulata, az éles társadalomkitika. A magyar
fölfbirtokos és A zsidó című írás képviselik ezt a vegytiszta
társadalombírálatot, míg a keresztény kurzus, a háború és a
fehérterror elleni fricskák több helyen is fellelhetők, például A ló.
A tyúk, A gólya, A tigris című írásokban. A búvár hencser mint egy
kitalált élőlény és A villamos-állat, mint egy közlekedési eszköz
meglelkesítése. A Képtelen természetrajz portréinak többsége azonban
az állatvilág egyedeiről készült karcolat. A természettudományoskodó
leírások azonban a szójátékok, a nyelvben fellelhető illogika,
szarkasztikus megjegyzések, kiszólások révén szatírikus, irónikus
felhangot kapnak. A fogyatékosságot, hibákat, természettudományos
képtelenségeket és téveszméket az író az abszurditás határáig
felfokozza, hogy aztán azok maguktól pukkadjanak szét. A
karcolatsorozatot egy karinthys ihletésű darab zárja. A
Természetrajzból: kitűnő című írásában Nagy Lajos is a feleltetés
rémével küzd meg egy éjszakán, akár Karinthy
Tanár úr kéremjének
diákja. |
