NEMESKÜRTY István
DIÁK, ÍRJ MAGYAR ÉNEKET
"Egyszemélyes" irodalomtörténet, impozáns terjedelmű munka (59
kazetta), izgalmas olvasmány. Szerzője a 11. század közepétől - a
magyar irodalmi művek sorát megnyitó latin nyelvű legendáktól - kezdve
1945-ig tekinti át, vagy inkább éli át a magyar irodalom történetét. A
mű névmutatója 750-nél több magyar író, kritikus, irodalomtörténész
nevét tartalmazza, de az ismeretanyag gazdagságánál is fontosabb
vonása a szubjektivitása és történetisége. Nemeskürty az olvasónak is
élményévé igyekszik hevíteni azt, amiről ír. Közvetlen, sokszor lelkes
hangú előadása igen alkalmas arra, hogy méltatlanul elfelejtett írók
jelentőségére felhívja a figyelmet, új összefüggésekbe állítsa a
tényeket, új hangsúlyokat emeljen ki. Bőségesen idéz a tárgyalt
művekből, de elsősorban nem maga a mű érdekli, nem az írója, hanem a
korszak, sőt a korszakok viszonya egymáshoz. Mindent szüntelenül
viszonyít, időben (rámutatva, hogy kinek a hagyományait viszi tovább
és kinek az eredményeit vetíti előre az illető író) és térben (a kor
világirodalmához). Maga az irodalom folyamata, az irodalomtörténet
válik így élménnyé az olvasó számára. Persze 900 éven és körülbelül
ugyanennyi oldalon nem lehet állandóan azonos hőfokon átélni az
irodalomtörténetet; az ilyen mű szükségszerűen egyenetlen, de ez nem
változtat azon, hogy Nemeskürty műve értékes, sőt Szerb Antal
irodalomtörténete óta páratlan kézikönyv. Nemcsak az
irodalomkedvelőknek szerez örömet számukra ismeretlen írók
felfedezésével és az ismertnek véltek új vonásainak felvillantásával,
hanem arra is alkalmas, hogy bármilyen előképzettségű és korú olvasó
érdeklődését felkeltse irodalmunk története iránt.
|