Laurence OLIVIER

EGY SZÍNÉSZ VALLOMÁSAI

Laurence Olivier századunk legendás színésze, aki Shakespeare-t játszva és a nagy sikerű hollywoodi produkciókban egyaránt otthon volt: csillaga a londoni Nemzeti Színháznak és csillaga a technocolor-filmeknek. Emellett rendező, több mint egy évtizedig a londoni Nemzeti Színház igazgatója. Nem, vagy csak mérsékelten kísérletező alkatú művész - Peter Brook-kel már nem értik egymást -, igazi professzionalista, tökéletes mesterségbeli tudással. Színész módszerében elsajátítja a Sztanyiszlavszkij-technikát, de ezen már nem lép túl.

Könyve nem a színészi mesterség művészi titkairól szól, hanem eléggé tárgyszerű visszaemlékezés egy felfelé ívelő pályára, a harmincas évektől a hetvenes évek elejéig. Nem sokat tudunk meg például az 1947-es híres Hamlet alakítás lelki mechanizmusáról, Olivier Hamlet értelmezéséről (ő volt a film főszereplője és rendezője is), annál többet a körülményekről, a filmkészítés útjáról-módjáról, anekdotákkal is fűszerezve. S így van ez a többi hírneves, színházi és filmi Shakespeare-szereppel is. Olivier inkább dokumentáris teljességre törekszik visszaemlékezéseiben.

Elmeséli gyermekkorát, színházi próbálkozásait, kudarcainak és sikereinek történetét, házasságai sorsát. Sokáig élt együtt Vivian Leight-vel, az Oscar-díjas színésznővel, majd Joan Plowright színésznővel. A Shakespeare-alakok mellett mestenien jelenítette meg Csehov, Ibsen, Tennessee Williams hőseit. Az általa igazgatott Nemzeti Színház műsortervén olyan, akkoriban merésznek számító drámák is helyet kaptak, mint Becketté, Ionescoé, Maxt Frisché.
Az Egy színész vallomásai könnyű, érdekes olvasmány, számos korrajzi, film- és színháztörténeti vonatkozással.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez