|
OTTLIK Géza
ISKOLA A HATÁRON
Egy katonaiskola élete adja a regény témáját, egyik bírálója
szerint: az emberiség intézményesített elölésének pontos rajza. Az
Iskola a határon bármennyire is olvastatja magát, nem könnyű
olvasmány. Miért? A tárgyánál fogva, az ábrázolt életkörülmények
miatt. Ottlik zárt világba visz, a normális élettől elszakított,
szélsőséges helyzetbe, és ott aprólékosan ábrázolja a gyerekhőseivel
történő szörnyűségeket, azt, hogy egyéniségüket, a védettségben való
hitüket, a családi otthonból hozott szeretetvágyukat, igazságérzetüket
hogyan zúzzák szét a lehető legbrutálisabban. Ezek a gyerekek -
szüleik szerető gondoskodásából - voltaképpen hajótöröttek, ellenséges
benszülött törzs foglyai egy távoli szigeten. Ottlik nem a fasiszta
emberformálás modelljét írta meg a könyvben. Nem ez a lehangoló tény a
legfőbb üzenethordozó a regényben, hanem az, hogyan lehet ezt a nem
élni való léletet kibírni, hogy az élet jó dolog, hogy van egy
függetleníthető belső világunk, amely ezt a dresszúra kellős közepén,
vagy a rácsok között is érzékelni tudja.
|
