PARANCS János

SÖTÉT FOLYAM

Mintegy negyven év verstermését gyűjti egybe Parancs János. Szépen rajzolódik fel így a költői pálya, poétikájának szerves, folyamatos alakulása. Parancs Jánosnál ugyanis hiába keresnénk nagy váltást, szakítást az egyszer már megtalált hanggal, versbeszéddel. Azt azonban észre kell vennünk, hogy mindig képes a megújulásra, a módosulásra, a paradigmák lassú, de biztos kezű átrajzolására. Egyszerre konkrét, a részletekre is mindig ügyelő, a pontos leírás igényét az egyik legfőbb kategóriának tekintő szerző versmodellje ugyanakkor - szinte minden költeményben sajátos feszültséget generálva - absztrakt, gondolati, meditatív és reflexiós alakzat (Hűség; Portölcsér; A magnólia húsos szirmai; Kedvező alkalom; Fiatal lány; Imbolygás, lassú forgás; A mikrokozmosz stb.). Egyenletes esztétikai színvonalú, gondosan kimunkált, minden részletében megszerkesztett versek sorjáznak a kötetben, de csak az érzéketlen olvasó vélheti úgy, hogy hideg ez a líra. Éppen ellenkezőleg, hatalmas, intenzív belső dinamika jellemzi, amelyből minden tárgyiasítás, objektivitás ellenére sem hiányzik a folytonos és nyomatékos személyes jelenlét, az egyéniség teljes vállalása. Az egyedit, egyszerit, véletlenszerűt is mindig az általános magasába tudja emelni a költő. (Ennek egyik legszebb példája a legújabb versek közül a dohányzásról való kényszerű leszokást szinte naplószerűen rögzítő hatalmas poéma: A vállalt kényszerűség.) Jelentős, gazdag kötet - minden verskedvelő olvasónak örömére.



Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez