PARTI NAGY Lajos

ESTI KRÉTA

Parti Nagy - első kötetétől fejlődő, mind érettebb írásművészetével - irodalmunk markáns egyénisége. A tágan értelmezhető lírai groteszk, az egészen eredeti nyelvi kreativitás jegyében bontakozó költészetét eddig teljes költői életműként foglalja össze az Esti kréta, melynek már a címe is többértelmű allúzió a híres Babits-versre.
Első kötete, az 1975 és 1980 között írott költeményeket nyújtó Angyalstop már hozta az erős alaphangokat: a hiányt rezignáltan, a fájdalmat furcsa színezéssel megjelenítő nemzedéki vallomást. Ezt követte a Pacsirthák, Lamenthák, Fragmenthák, Diletták 1980-1985-ös ciklusait összefogó Csuklógyakorlat. A blődlivel, a slágerrel, az elhasznált köznyelvi elemekkel a lírai invenció sajátos ellenpontozó módszerét alakítja ki; egy-egy sajátos szóösszevonásában megejtő, bonyolult metafora-sűrítmény jön létre. Eddig legnagyobb szabású költői munkája a Szódalovaglás, ez a kötetkompozíciót alkotó nagyciklus, amely a "posztmodern" magyar költészet egyik legeredetibb műve.
A mostani kötet e három könyv teljes anyaga után Menwendel címmel az elmúlt öt évben született Parti Nagy-verseket közli. A prózaírói tevékenység mellett nem bő, de erőteljes a költői termés (összesen tizennyolc költemény). Mintha egy megkopott, félfals kintorna dallama vezetné a szöveget: a zeneiség és árnyképszerűség, az édes disszonanciái adják meg fő jellemvonásait. A költő szándékosan miniatürizál, a romantikus érzések ellenébe játszik (Bagatelle macabre). Az "Aczél György hagyatékából" közölt notesz az "öreg" József Attilától ad remek verstöredék-fikciókat. A kötetzáró Rókatárgy alkonyatkor mestermű: ritmus és dallam, többértelmű képiség és verszene játszik benne össze és szét.
A modern költészet fontos könyve ez az összefoglaló gyűjtemény.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez