|
RAFFAI Sarolta
EGYSZÁL MAGAM
A regény főbb szereplői falusi, tanyasi pedagógusok. Témája: egy
tanító-házaspár sorsa 1951-től 1962-ig. A történet kezdetén a férfi
iskolaigazgatói állásba kerül, mint népi káder. A készen kapott siker
megrészegíti; a hivatali hatalmat arra használja, hogy segítségével
könnyebben kielégítse mindig nőkre éhes természetét, állandó
pénzsóvárgását. Erkölcsi züllése rövid időn belül befejeződik. Nem
meglepetés szánalmas szerepjátszása 1956-ban, sőt az sem, hogy utána
sem változik, nem okul a történtekből. A férfi alakját végig felesége
szemével látja az olvasó. ő mondja el egyesszám első személyben a
házasság megdöbbentő krónikáját. Az asszony kezdettől fogva szilárdabb
tartású, biztosabb erkölcsi érzékű férjénél. Látva lealjasodását, már
az első évben elhidegül tőle, nem akar vele közösséget vállalni. A
válástól, a különéléstől visszariad, ijeszti az egyedüllét, a
gyerekekkel súlyosbított egzisztenciális gond, mindaz, ami a válóper
során kiderülhet a férjéről. Így hát formálisan mellette marad. Azzal
áltatja magát, hogy sikerül megmenteni a férfit, bár érzi, hogy ez
csak öncsalás. Ebben a helyzetben akárhogyan is, de bűntársa lesz a
férjének, élvezi a törvénytelenül szerzett anyagi előnyöket, tisztában
van mindennel, mégsem tesz ellene semmit. A tíz év során iszonyatosan
megnyűlöli, a felhalmozódott önvád, düh, keserűség a regény végére
megérleli az elhatározást...
|
