RÁTH-VÉGH István

AZ EMBERI BUTASÁG

A kötet Ráth-Végh emberi butaságról írt trilógiájának anyagát összesíti tematikusan. A trilógia kötetei, Az emberi butaság kultúrtörténete; Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből; Vége az emberi butaságnak 1940-ben jelent meg először. A kötet hét témát ölel fel. Elsőként az Urak és királyok túlhajtott ceremóniáit, a szervilizmust, a címkórságot figurázza ki, majd az Arany! és a Vágyak vágyképe: pénz! körüli tánc furcsaságait, az általuk keltett emberi torzulásokat mutatja be. Az Irodalmi kacattár irodalomtörténeti anekdotákból, az írók különcködéseiből gyűjt össze egy csokorravalót. A mesterséges ember cím alatt homonculusokról, az örökifjúság titkáról, a sebezhetetlenség csodaszereiről, az "agyhigítás" módozatairól olvashatunk. Csillagjóslások és szibillák tengernyi fura és soha valóra nem vált jövendölései után az utolsó fejezet A különc és társai megannyi vidám és tragikomikus cselekedeteit veszi számba. A butaság fogalmának meghatározásával Ráth-Végh nem kísérletezik, ehelyett mulatságos anekdotákat, emberi különcségeket, kuriózumokat, furcsa, de jellemző kordokumentumokat sorakoztat fel. Nem a történetíró módszerével dolgozik: nem vizsgálja az adatok és tények hitelességét, csak ritkán ütközteti a véleményeket, forrásait úgy olvassa, hogy nem elsősorban a jellemzőt, a meghatározót keresi bennük, hanem a különlegeset, a normálistól eltérőt. Mulattatva tanít, és az igazi műveltség elsajátítására serkent.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez