RÓNASZEGI Miklós

SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG

A legendásan nagy Shakespeare-irodalomban könyvtárnyi tanulmány próbálja megoldani az életrajz rejtélyét. A világ legnagyobb drámairójának életéről szinte semmit sem tudunk, csak néhány adatot, ki tudná hát elképzelni életének hétköznapjait, a művek születésének körülményeit. Az egyszerű olvasó és a tudós számára is egyformán izgalmas a kérdés; milyen egyéniség volt, hogyan élt, aki e műveket létrehozta.

Rónaszegi az egyes fejezetek előtt ismerteti az adatokat, nem titkolja, hogy a hézagokat képzelete tölti ki. Segítségül azonban, a kor és a társadalom összefüggéseibe építve s legújabb kutatások eredményeit és elsősorban magukat a műveket hívja. Tudjuk, hogy Shakespeare nem magányos óriás volt, hanem egy irodalmi kor legkiemelkedőbb lángelméje, élete az angol színház virágzásához kapcsolódik, pályáját olyan nagyságok kisérik, mint Marlowe, Ben Johhson vagy Webster. A dráma szinte népi műfaj ekkor, a földszintet az utca népe, az erkélyt az előkelőségek töltik meg. Erzsébet királynő halálával lezáródik az angol történelem talán legnagyszerűbb korszaka.

Rónaszegi Miklós - helyesen - sok időt szentel a történelmi háttér és a korabeli színház bemutatásának, nem magát a szöveget, hanem a drámák korabeli előadását elemzi, s a művekből próbálja levezetni az élet eseményeit. Shakespeare legszubjektivebb alkotása a szonettek gyűjteménye. Életének rejtélye, hogy ki a szonettekben említett titokzatos fekete hölgy, ki az előkelő ifjú pártfogó és milyen kapcsolatban voltak a költővel. Nem kevésbé vitatott családjához való viszonya.
Az írónak költői fantáziával sikerül a hiányos és ellentmondó tényeket az életrajz egységébe foglalni, műve a nagy ismeretanyagot érdekesen dolgozza fel.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez