Jorge SEMPRUN

A NAGY UTAZÁS

A nagy utazás visszaemlékezés arra a négy napra, amelyet tehervonaton összezsúfolva, a hírhedt KZ ("Kazett" - Konzentrationslager) felé utazva töltött az író. Az emlékek koncentrikus körökhöz hasonlóan terjednek ki életének minden jelentős mozzanatára és keresik az emberi igazságosság útjait. Az életre szóló tanulságok között hazaszeretet és sovinizmus, emberszeretet és haszontalan érzelgősség, a történelem relativizmusa vagy kormányozhatósága, a férfias bátorság vagy kegyetlenség, a bátorság vagy cinkosság kerülnek ítélőszék elé. Ezekről a problémákról Semprun-nek sikerült újszerűen írni, mert élményeit erős önfegyelemmel, művészi igénnyel 16 évig formálta.

Méltatói hangoztatják, hogy a szerző a legmodernebb írói iskolák minden formakészségének birtokában van: négynapos útjáról többszörös keretben számol be, határozottan emlékszik minden eseményre, sőt élményhangulatokra, lélektani megfigyelésekre is. Irodalomtörténeti jelentőségét a prousti hagyományok és az új egzisztencialista próza között jelölték ki. Ilyen, jellegzetesen intellektuális vonások mellett azonban az író legfőbb erénye, hogy eljut ugyan a stílusbravúrok határáig, de nem lépi át; az igazságkeresés szenvedélyes ösztöne visszatartja a formalizmustól. Bemutatja széles körű ismereteit, de elsősorban élményt ad és igazságot oszt könyvével minden tisztességes ember számára, ugyanúgy, mint régen, amikor lelkes és igen művelt fiatal bölcsészként osztotta meg az életveszélyt és a létfenntartás gondjait munkás- és parasztfiúkkal a hegyek között.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez