SPIRÓ György
T-BOY
"Rémnovellákat" ígér Spiró György kötetének alcímében, és
tartja is magát ígéretéhez. Aki valóban horrorra, thrillerre
vagy valami hasonlóra számít (mondjuk a szerző nem
ismeretében), nem fog csalódni: eltűnt, meggyilkolt gyerekek,
balkáni háborúk vérgőzös jelenetei, fantasztikus álmok,
titokzatos képtelenségek rendre szerepelnek a többnyire rövid
írásokban, novellákban. A meglepő legfeljebb az lehet, hogy
Spiró ezeket az alpári fogásokat is a legmagasabb szinten képes
produkálni, valahol
Bierce magasságában, ha nem is egészen az ő
módján. Akit azonban a szerző neve és nem ezúttal választott
műfaja vonz a könyvhöz, szintén elégedetten fejezheti be az
olvasást. Spiró természetesen nem változott meg,
alapproblematikája is megmaradt, filozófiai-bölcseleti
megközelítésmódja is a régi, a mindennapok, a banalitások
iránti szenvedélyes kiváncsisága, a szinte ember alatti
életformák és életvezetések bámulatos ismerete is rávall. Nem
véletlen azonban a műfaji választás. Spiró ugyanis, egészen a
legelsők között arra vállalkozott elbeszéléskötetében, hogy a
világ 1989 utáni változásainak szépprózai tükrét adja. Persze
nem direkten, célratörve és mintegy tematizálva is a problémát,
de nem is parabolisztikusan, áttételesen, ellégiesítve-
absztrahálva a dolgot. A rémnovellák nem allegóriák, hanem a
valóság modelláló "tükrözései". Felépítésük igen sok
hasonlóságot mutat. A kezdet általában egy verista novelláé,
életképé, néha akár idillé. Ez a kép bomlik azután nemcsak ki,
de meg is. Elrajzolódik, áttűnik, deformálódik, "rémessé"
válik. Úgy azonban, hogy alapstruktúráját megőrzi, sőt szinte
csak a rémségben bontja-mutatja-vállalja azt fel igazán (A
Könyv; Reggel; Rekk; Csuszam; A probléma; Rőzse; Vita nova;
Szinopszis stb.). - Kitűnő kötet, sokak figyelmére érdemes.
|