SÜTŐ András
SZEMET SZÓÉRT
A kötetbe rendezett emlékezések és naplójegyzetek a 60-as évek
végétől követik nyomon az író közéleti tevékenységét. Előbb csak a
magyar nyelvű szak- és felsőoktatás hiányosságait panaszolta föl,
később a hivatalosságoknak - köztük személyesen Causescunak - küldött
sok-sok levelében már a kollektív nemzetiségi és emberi jogokat kérte
számon, de fölszólalt egy-egy szerencsétlen, magyar volta miatt
megnyomorított emberért is (Jogtiprók összekacsintása; Tóth János
esete a román nyelvtudással; Az örökös újrakezdés kényszerében). A
kisebbségi ügyekben megszólalókat üldözni, zaklatni kezdték
(Meghallgatás helyett lehallgatás). Sorozatos kudarcai tanulságaképpen
most már a külföldet és a nemzetközi szervezeteket kezdte tájékoztatni
arról, hogy az iskolahálózat félelmetes összezsugorításától a magyar
helységnév-használat tilalmán át a falurombolás eszelős tervéig
terjedt a "homogenizálás" eszközeinek skálája (Egy uszító könyvről;
Süket egek alatt). A patrióta jogvédők, a kisebbség "tűzfelelősei"
ezen túl közvetlen életveszélyben éltek.
|