|
SZABÓ Dezső
AZ ELSODORT FALU
A regény voltaképpen öt-öt fejezetből álló trilógia. Az első rész
azokat a kiegyezés utáni történelmi, társadalmi és közérzületi
tényezőket mutatja be, amelyek a magyarságot szinte végzetszerűen
belesodorták a világháborúba. A második a nemzet elvérzésének
infernális tablója, míg az utolsó rész a jövő útjának keresése, a
nemzeti forradalomé és a föltámadás reménységéé. A regény nagy
lélegzetű társadalmi tablója, pacifizmusa, s az uralkodó osztályok
kritikája mellett egyben szélső individualista, parasztromantikus,
harmadik utas ideológiájának foglalata is. Egy falu földbirtokos
(Böjthéék) és papi (Farczádyék) családjának alakjait megrajzolva
bizonygatja: a magyar falut, a magyar népet, a magyar fajt urai
kiszolgáltatták a zsidó és német kizsákmányolásnak, s a fővárosi
értelmiség is csak ezt szolgálja. A menekvést Böjthe János alakjába és
programjába sűríti: a rohamos kapitalizálódással szemben csellel vagy
erőszakkal vissza kell állítani a falu feudális rendjét, melyben úr és
paraszt patriarkális viszonyok között megelégedéssel élhet. Az
alapvetően reakciós regényt újszerűnek ható gondolati és nyelvi ereje,
nagy könyvsikerré tették. A magyar faj védelme egyet jelent számára a
paraszti érdekek szolgálatával. Szabó Dezső szerint a magyarságnak
egyformán tragédiája a liberalizmus, a kapitalizmus és a szocializmus,
melyekre e faj éretlen. A magyarságnak nem szabadversenyre és
demokráciára van szüksége, hanem faji diktatúrára. Íróilag ezeket a
reakciós eszméket rendkívül zsúfolt nyelven, szinte végtelen ötlet- és
képkazdagsággal képviseli írásában; prófétikus látása, váteszi hangja,
a pamflet ízű fejtegetés és humor, expresszionista ihletésű, költői
lendületű prózája hatalmas nyelvi erőtől duzzad.
|
