SZABÓ Lőrinc

ÖSSZES VERSEI

Szabó Lőrinc lírai életműve nemcsak e századi költészetünk egyik legjelentékenyebb és legolvasottabb corpusa, de sok-sok filológiai probléma forrása is. Szinte mindmáig lezáratlan a munkássága, hiszen újabb és újabb opusok bukkannak föl, ilyenformán időről időre nagy szükség van az összes versek újabb kiadásainak sajtó alá rendezésére.
A háromkötetes gyűjtemény a költő ma ismert összes versét tartalmazza, ezek rendjét a még Szabó Lőrinc életében megjelent könyveinek sorrendje, szerkezete, tartalma szabja meg. Az első kötet pályakezdését reprezentáló, 1922-ben kiadott Föld, erdő, istentől a II. világháború alatt megjelent Régen és most anyagáig tartalmazza az életmű első nagy korszakának termését; a második kötet az 1945 utáni verskönyvek rendjében halad, vagyis a Tücsökzenétől az 1956-ban Valami szép címmel megjelent válogatásig; a harmadik kötet hozza a zsengéket és az ifjúkori műveket, a kiadásváltozatokban fölbukkant darabokat, a kötetben meg nem jelent opusokat, illetve az alkalmi költeményeket. Ilyenformán tehát ez az Unikornis kiadás teljességigénnyel tartalmazza a Szabó Lőrinc-filológia eddig elért minden fontos eredményét, fölhasználva természetesen a költő egykori útmutatásait, azt az originálisnak mondható szerkezetet követve, amelyet a Vers és valóság. Összegyűjtött versek és versmagyarázatok tartalmazott, és amely a legautentikusabb - mert a költőtől való - útmutatás minden jövendő Szabó Lőrinc-kiadás számára.
A több mint 40.000 sornyi hatalmas ouvre - miként Illyés Gyula írta - a költő és kora balzaci terjedelmű és mélységű élet- és korrajza. A versek sora szinte regényként olvasható, mely az idő előrehaladtával egyre többrétegűbbé, többszólamúvá válik, hogy végül egy grandiózus curriculum vitae legyen belőle, mely egyként tükrözi a 20. század első felének történelmi dimenzióját és a szerző legbensőbb vallomásait, a közösségi lét fejleményeit és a lélek szenvedélyeit. Szabó Lőrinc hatalmas tehetsége és rendkívüli intellektusa a lét minden alapvető problémáját versbe szőtte; az erkölcstől az ismeretelméletig enciklopédikus képet ad századunk magyar világáról. A harmadik kötetben olvasható Utószó tüzetes filológiai leírást tartalmazza a versanyag forrásaira, kompozíciójára és szöveggondozásra vonatkozóan.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez